Idióta emberek
Sziasztok!
Ez nem könyves bejegyzés lesz, mellesleg sajnálom, hogy így eltűntem.
A húgommal kapcsolatban írok, mert mostanában lett elegem a "barátaiból"...
Muszáj valahova leírnom, mit gondolok, mert ez már tényleg túl sok...
A húgom (mostantól J.) rengeteget szenved az emberek miatt, kinevetik, csúfolják, nem barátkoznak vele. Kérdezhetnétek hogy miért, de erre nincs konkrét válasz. Hatodikos, gondjai vannak az R betűvel, de nem vészesen raccsol, sőt mostanában egész szépen beszél. Szétálló, cuki fülei vannak, és imádja a lovakat. Ennyi elég, hogy kinevessenek? Úgy látszik igen. Az osztálytársainak nincs jobb dolguk, mint rajta nevetni, akár úgy, hogy ő is hallja, akár a háta mögött. Szerencsére, ha én nem vagyok a suliban, a barátnőmhöz is fordulhat, mert ugyan az osztálytársai előtt nem borul ki, de a barátnőmnek, nekem igen. Belül teljesen összetörik szegénykém, és ha nem kerül jobb közösségbe, teljesen embergyűlölő lesz.
Most szerdán is történt egy hasonló eset, ami teljesen összetörte. Nekem el se mesélte, a barátnőmtől tudom, akit hívjunk mostantól B.-nek. Szóval szerdán írtak a hatodikosok kompetenciát, amire szép ruhában kellett menni. Mivel a J.-nak hosszú haja van, anyumnak sikerült rávenni, hogy legyen kontyban a haja. Ehhez a frizkóhoz vett fel egy nagyon aranyos telitalpú nyári szandált, ami régen az enyém volt, egy a 13 éveseknél is elfogadható miniszoknyát meg egy kockás inget. Ez volt rajta, én is láttam reggel, nagyon csinos volt, iskolába is tökéletesen elfogadható szett.
Azonban az osztálytársai ezt viccesnek találták, nevetségesnek, és kiröhögték, úgy, hogy ő is hallotta. A barátnőm is látta, hogy milyen ruhában van, szerinte is szép volt. Ha az o.társai azért nevették ki, mert "más, mint ők, akkor az emberek seggfejek. Hisz szerintem egy cicanaci rövid pólóval, az olyan, mintha harisnya lenne rajtad szoknya nélkül, és ezt hordják a 13 évesek. Akkor mi a baj a miniszoknyával? Legalább nem látszik ki a segge.
Még csak azt sem mondhatjuk, hogy "titkárnősen nézett ki, mert nem szemüveges, tehát tényleg semmi alapja nem volt annak, hogy kinevették. Ki se volt sminkelve, pedig az o.társai mindig ki vannak. Tényleg nem értem őket...
Emlékszem mesélte a J., hogy direkt kérdeznek tőle olyan dolgokat, aminek a válaszában benne van az 'r' betű, vagy őt utánozzák, ahogy kimondja a szavakat. Egyszer még a tanárnő is kinevette, mert felolvasott valamit, és a futni szót, dugni-nak értették. Ők voltak a hülyék és mégis a J.-át nevették ki. WTF?
Nem ez volt az első eset és valószínűleg nem ez lesz az utolsó, hogy sírva jön haza a suliból. Mellesleg ez már a második iskolája és az előzőt is azért hagyta ott, mert ugyanilyen szemét osztálytársai voltak.
Kérdezhetnétek miért nem teszünk semmit. Nincs mit tenni, csak sulit váltani, de máshol jobb gyerekek vannak? Mellesleg az osztályfőnökhöz hiába fordultunk, azt mondta, tudja, hogy hülyék a gyerekek, nincs mit tenni. Most akkor mi mit tegyünk? Az erőszak nem megoldás...
Valószínű, hogy nem véletlen ilyenek, a neveléstől függ minden. Ha a szülők odafigyelnek a gyerekre, nem lesz figyelemhiányos őrült, aki mindenkit bánt, csak azért, hogy érezhesse ő van legfelül, és épp a középpontban van. Azonban mindenkinek szíve-joga, hogy viselkedik, attól hogy a szüleim köcsögök én pont az ellenkezője szeretnék lenni, nem? Igazából fogalmam sincs, hisz rendes családban növök fel, senkim nem dohányzik meg ilyenek. Szeretnek a szüleink és próbálnak felnevelni minket...
Ti mit gondoltok erről? Szerintetek mit kéne tennünk/tennie a húgomnak, hogy jobb legyen a helyzet?
Ez nem könyves bejegyzés lesz, mellesleg sajnálom, hogy így eltűntem.
A húgommal kapcsolatban írok, mert mostanában lett elegem a "barátaiból"...
Muszáj valahova leírnom, mit gondolok, mert ez már tényleg túl sok...
 |
| kép forrása |
Most szerdán is történt egy hasonló eset, ami teljesen összetörte. Nekem el se mesélte, a barátnőmtől tudom, akit hívjunk mostantól B.-nek. Szóval szerdán írtak a hatodikosok kompetenciát, amire szép ruhában kellett menni. Mivel a J.-nak hosszú haja van, anyumnak sikerült rávenni, hogy legyen kontyban a haja. Ehhez a frizkóhoz vett fel egy nagyon aranyos telitalpú nyári szandált, ami régen az enyém volt, egy a 13 éveseknél is elfogadható miniszoknyát meg egy kockás inget. Ez volt rajta, én is láttam reggel, nagyon csinos volt, iskolába is tökéletesen elfogadható szett.
Azonban az osztálytársai ezt viccesnek találták, nevetségesnek, és kiröhögték, úgy, hogy ő is hallotta. A barátnőm is látta, hogy milyen ruhában van, szerinte is szép volt. Ha az o.társai azért nevették ki, mert "más, mint ők, akkor az emberek seggfejek. Hisz szerintem egy cicanaci rövid pólóval, az olyan, mintha harisnya lenne rajtad szoknya nélkül, és ezt hordják a 13 évesek. Akkor mi a baj a miniszoknyával? Legalább nem látszik ki a segge.
Még csak azt sem mondhatjuk, hogy "titkárnősen nézett ki, mert nem szemüveges, tehát tényleg semmi alapja nem volt annak, hogy kinevették. Ki se volt sminkelve, pedig az o.társai mindig ki vannak. Tényleg nem értem őket...
Emlékszem mesélte a J., hogy direkt kérdeznek tőle olyan dolgokat, aminek a válaszában benne van az 'r' betű, vagy őt utánozzák, ahogy kimondja a szavakat. Egyszer még a tanárnő is kinevette, mert felolvasott valamit, és a futni szót, dugni-nak értették. Ők voltak a hülyék és mégis a J.-át nevették ki. WTF?
Nem ez volt az első eset és valószínűleg nem ez lesz az utolsó, hogy sírva jön haza a suliból. Mellesleg ez már a második iskolája és az előzőt is azért hagyta ott, mert ugyanilyen szemét osztálytársai voltak.
Kérdezhetnétek miért nem teszünk semmit. Nincs mit tenni, csak sulit váltani, de máshol jobb gyerekek vannak? Mellesleg az osztályfőnökhöz hiába fordultunk, azt mondta, tudja, hogy hülyék a gyerekek, nincs mit tenni. Most akkor mi mit tegyünk? Az erőszak nem megoldás...
Valószínű, hogy nem véletlen ilyenek, a neveléstől függ minden. Ha a szülők odafigyelnek a gyerekre, nem lesz figyelemhiányos őrült, aki mindenkit bánt, csak azért, hogy érezhesse ő van legfelül, és épp a középpontban van. Azonban mindenkinek szíve-joga, hogy viselkedik, attól hogy a szüleim köcsögök én pont az ellenkezője szeretnék lenni, nem? Igazából fogalmam sincs, hisz rendes családban növök fel, senkim nem dohányzik meg ilyenek. Szeretnek a szüleink és próbálnak felnevelni minket...
Ti mit gondoltok erről? Szerintetek mit kéne tennünk/tennie a húgomnak, hogy jobb legyen a helyzet?
Sajnos 2015-ben az ilyen viselkedés teljsen 'normális'.Ilyen emberek:vannak,voltak és lesznek.
VálaszTörlésLehet a testvérednek nincs elég önbizalma,hogy megvédje magát...
Ehhez viszont szerintem a szüleidnek kéne segíteniük,esetleg elbeszégetni a tanárnővel,hogy hányas a kabát.Az ilyet nem szabad hagyni,azért ami sok az sok....Másrészről kell az ilyen,de nem ilyen sok dózisban,mert csak erősíti az embert....
Régen suliban én voltam a fekete bárány,pedig nem voltam csúnya kislány,sőt...anno szerintem az osztálytársaimat az zavarta,hogy 'jómódú' a családom...Pösze sem voltam,csak egyszerűen kilógtam a sorból....és barátnőim sem igen akadtak.
Ez középiskolában változott,elég sokat,akkor egy olyan osztályba kerültem,ahol 4-en voltunk lányok és 32 fiú....akkor nagyon nőtt az önbizalmam és találtam önmagamra (azért a suliban a fiúk szerintem tolreánsabbak a lányokkal )
Nos,ez régen volt több mint 17-18 évemazóta sokat változott a világ (ha nincs iphone 6-od senki sem vagy )
Szerintem ebben a helyzetben (már írtam fent) a szüleid tudnának segíteni a húgodnak....nekik kéne elmondaniuk neki,hogy ha valaki pösze az nem hátrány,sőt,és az sem ha van akinek eláll a füle!!!!! remélem sikerül megoldani ezt a helyzetet,és maradj közel a húgodhoz,szuper,hogy ilyen nővére van mint Te :)
A gyerekek egyetlenek, nagyon kegyetlenek egymással. A testvérednek meg kell tanulnia megvédenie magát, és intelligensen visszaszólni, ha arra van szükség. Erősíteni kell benne azt, hogy ő egy okos, értelmes, csinos lány, és bár lesznek akik bántani akarják/fogják, gúnyolják majd, mindig ki kell állnia magáért.
VálaszTörlésNem könnyű gyereknek lenni manapság. :( Az iskolaváltás nem megoldàs, mivel nem ismerem a hugodat, ezért nagyon nehéz ennyiből okosat mondani.... Erősnek kell lennie, és tudnia azt, hogy ő nem az akinek másik látják, hanem akinek önmagát látni akarja. Emelje fel a fejét és hagyja figyelmen kívül a többieket. Azért bántják, mert lehet. Mert felveszi, mert így érzik hogy "valakik". Engem is sokszor bántottak -bár közel sem ennyire - végül mégis önbizalomteli, boldog nő vagyok. Higgye el, hogy nincs egyedül, vannak barátai, te és B. Bízzon magában, ez a kulcsa mindennek.
VálaszTörlésMellesleg nekem egy fotós mondta, hogy az elálló fülü lányok a legszebbek :P
VálaszTörlésEgyébként lehetne meholdás egy igazán ügyes fotósorozat róla ahol megláthatja, hogy mennyire szép, mivel lány ezért egy jó adag önbizalomlöketet tud adni.... Bár ez tuti nem a tuti tipp. :)
A profil kepeden latszik a tesod es mas kepeden is. Tok tunderi kislany. Sajnos a mai gyerekek nagyon idiotak valoban, viszont regebben sem volt ez maskepp. Nekem is ilyen problemaim voltak, mig a szuleim at nem vittek egy vallasos iskolaba. Egyebkent a csaladom nem vallasos. De ott valahogy egesz mas a kozosseg. Nem tudom hova valosiak vagytok de en a 18 kerulet szt. Lorinc suliba kerultem. Kituno tanulo lettem es csomo baratom lett es mindenki nagyon baratsagos volt velem. Erdemes elgondolkodni rajta. Remelem tudtam segiteni. :)
VálaszTörlésÚgy gondolom, hogy a húgod szerencsés, mert szerető testvére, családja van! Ma nem egyedül ő van ilyen helyzetben sajnos.Ha nem öltözöl "trendin, " nincs okos telód, nem lógsz közösségi akármiken óraszám, ha nem vagy kihívó, ha nem pasizol, nőzöl idejekorán, ha nem a talmi után futsz, nem vagy senki. Mintha porcos darabként kerülnél egy húsdarálóba. Kinoz kicsit a daráló, aztán kivet magából. Hála égnek!!! Túl az okoskodáson, bevallom, pontosan értem a problémádat. A nagyobbik fiammal végig csináltam ezt az általánosban. Voltak sebei (lelki), de mégis egészében véve jól vészelte át. Fontos, hogy megerősítsétek a hugodat! Legyen tisztában az értékeivel, legyen magabiztos. Sokat kell foglalkozni vele.Ha megérti, hogy eddig is helyes értékeket kapott tőletek és a többség pusztán egy massza, ami fél az egyeditől, akkor másként fog a "kínzóira tekinteni. Elnéző lesz a butuska társakkal és az ostobácska tanárnővel szemben... Nehéz és hosszú munka. Addig naponta gyűlnek a sérelmek. Ám ha változik a benső hozzáállása, változik a kint is. Nehéz bántani egy magabiztos, nyugodt, elnéző embert. Nincs rajta fogás.Már nem érdemes időt ölni brele...Aki kinoz, aki bánt, az látni szeretné, hogy kinlódsz, hogy megbántódsz. Ilyen egyszerúen múködik ez. Olykor persze az még "vérlázitóbb", ha nyugodt maradsz. Ezért mondom, belül kell formálódni. A valódiságnak döbbenetes ereje van.Irhatna akár blogot is a hugod smile hangulatjel Nem a sérelmeiről, hanem arról, ami érdekli. Koncentráljon arra, amiből ő a legjobb. Mindenki "legjobb " valamiből. Ott van a lelkébe zártan. Keressétek meg együtt! Ott lesz ő erős! <3
VálaszTörlésSzia! Vissza kellett keresnem, mert nem bírtam magamban tartani. Ez a viselkedés egyáltalán nem a mai gyerekekre jellemző. A testvéred szerencsés, mert miután lejárt a tanítás ő HAZA mehet. Én mindezt 3 évig kaptam, egy kollégiumi szobában összezárva az osztálytársaimmal éjjel-nappal bírnom kellett. Kilógtam a sorból, ennyi volt a bűnöm, mint ahogyan a testvéred "bűne" is. És bármennyire is szeretnél te nem tudsz segíteni neki, de ő majd megerősödik és megtalálja a megoldást a saját helyzetére. Az iskola váltás nem megoldás, menekülni mindig nem lehet. Nekem annak idején az olvasás segített, egy idő után nem zavartatták magukat és előttem mocskoltak. Olvastam evés közben, amikor csúfolták, hogyan eszem, mert nem zabáltam, mint ők. Olvastam minden szabadidőmben, megjátszva, hogy nem hallom, amit mondanak. 2 év után ráuntak és találtak egy új célpontot. Mikor kívülről láttam, hogyan támad a falka megvilágosodtam. Engedd, hogy a testvéred is cicanadrágot hordjon, lógjon ki a feneke, csinálja azt, amit a többiek, legyen olyan, mint ők és akkor nem fogják bántani. Az egyediségnek ára van, vagy elviseli a bántást vagy beolvad. Röviden ennyi :) Ajánlom a testvérednek Mark Twain Koldus és királyfi című könyvét, anno anyukám ezzel térített észhez.
VálaszTörlésSzia :)
VálaszTörlésMegírom Nektek saját történetemet, remélem segíthetek a húgodnak.
3 éves korom óta izzad a tenyerem. Kellemetlen dolog, hiszen kicsi koromban az oviban és a suliban sem mertem megfogni senki kezét. A suliban egy darabig csúfoltak.
Egyik nap reggel elhatároztam, hogy ha ma is kinevetnek, hát én bizony megmondom a magamét. Kinevettek. Ott az osztály közepén lekiabáltam a kissrácot, hogy még is mit gondol magáról. Vizezze be a kezét, es irjon úgy, játszon úgy. A veszekedés vége felé a kisfiú már kezdte belátni, velem nem lehet ujjat húzni. Egy dolgot tanácsolok a húgodnak: Sose hajtson fejet a csufolasok elott. Ő mindig több ember, jobb ember, hiszen ő nem csinál ilyet. Csak mond meg neki, hogy álljon ki magáért. Találjon ki egy frappáns beszólást, amit a következő alkalomkor elsüthet.
Ezen kívül probáljátok meg építeni egy kicsit az önbizalmát. Egy idő után minden megoldódik. Higgyetek nekem, hisz én is átéltem.
Puszi neki! ❤ :)
És ne feledd, Big girl's don't cry!