Lapszéli jegyzetek

Az első idén elolvasott könyvem egy orosz népmeséket feldolgozó könyv. Nem egy megszokott témaválasztás, igaz? Mégis, már a borító arra készteti az embert, hogy lépjen be ebbe a hideg, csodálatos világba, és próbálja meg ő is kideríteni, mi is az az erdei ház a képen, kik lakhatják, és vajon barátságosak-e? „Ragyogó, sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket.” áll a borítóján a Library Journal ajánlása, én pedig imádom a meséket, szóval neki is álltam a könyvnek.

Élek!  Úgy érzem ez után a könyv után, ez a legfontosabb tény. Mellesleg sziasztok! :D Vajon ki állítja azt, hogy az egypetéjű ikreknek belülről is hasonlítaniuk kellene?                                                          Senki!            Hát, nem!                                                                                                                              Mi van? Ez nem is a kérdésre válaszol! Ott van például Feltser Luca, aki színötös tanuló, cserkészetre jár...