Sziasztok! Ez nem könyves bejegyzés lesz, mellesleg sajnálom, hogy így eltűntem. A húgommal kapcsolatban írok, mert mostanában lett elegem a "barátaiból"... Muszáj valahova leírn om, mit gondolok, mert ez már tényleg túl sok... kép forrása A húgom (mostantól J.) rengeteget szenved az emberek miatt, kinevetik, csúfolják, nem barátkoznak vele. Kérdezhetnétek hogy miért, de erre nincs konkrét válasz. Hatodikos, gondjai vannak az R betűvel, de nem vészesen raccsol, sőt mostanában egész szépen beszél. Szétálló, cuki fülei vannak, és imádja a lovakat. Ennyi elég, hogy kinevessenek? Úgy látszik igen. Az osztálytársainak nincs jobb dolguk, mint rajta nevetni, akár úgy, hogy ő is hallja, akár a háta mögött. Szerencsére, ha én nem vagyok a suliban, a barátnőmhöz is fordulhat, mert ugyan az osztálytársai előtt nem borul ki, de a barátnőmnek, nekem igen. Belül teljesen összetörik szegénykém, és ha nem kerül jobb közösségbe, teljesen embergyűlölő lesz. Most szerdán is történt
