Tavaszi összefoglaló


Sziasztok! 
Mivel tavasszal nem igazán írtam értékeléseket, így most mindegyikhez írok pár mondatot (kivéve, amelyikhez írtam xD). Nyáron próbálok aktívabb lenni, de nem ígérhetek semmit :)

március



3. Holly Smale: A lány, akit soha senki nem vett észre

Hogy én ezen a könyvön mennyit nevettem! Rengeteg poén, és mellette a történet is jó. Első könyve az írónak, de engem megfogott. Tehetséges a csaj. Harriett elég bosszantó volt néha, és az Oroszlánfiúról sem ártott volna egy részletesebb leírás... Tényleg! A leírások. Azokat egy pöppet hiányoltam. 

4.Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül

 Jaj, Karinthy bácsi! Tudom én, hogy azokban az időkben mindenki tudott németül, aki olvasta a könyvét, de én csak idén kezdtem el tanulni! Szerencsére nem sok német mondat volt benne, a legtöbbet magyarul is leírta meg ki tudtam következtetni, tehát nagy probléma nem volt. Mikor rájöttem, hogy miről szól (nem olvastam el a fülszöveget), akkor egy kicsit meghökkentem, és azt hittem nem fog érdekelni a könyv. De nem így volt. Tetszett, érdekes volt, a legnagyobb melegben is a kocsiban maradtam olvasni. Karinthy a saját humorával érdekessé, viccessé és kellemessé tette az agyműtét témáját. nem semmi! Ráadásul, ha már megírta, belehalni nem fog, nem de? :D

5. Melvin Burgess: Négykézláb

Hát... Ez egy elég fura történet volt, de ilyen sztorival még nem találkoztam. Az írásmódja nagyon... furcsa volt. Szerintem azt akarta bemutatni, hogyan gondolkozik egy tini, mint kavarognak a fejében a gondolatok, és tényleg ez van a fejemben, de leírva nem erre vágyom. Elkezd egy gondolatot és félbeszakítja, majd azt is félbeszakítja. Nehéz volt olvasni, nehezen állt rá az agyam. Viszont a történet tetszett, a szereplők is kidolgozottak voltak, élethűek. A szülei nagyon furcsák voltak, de egy csomó filmben is ugyanez a felállás így már nem is csodálkoztam az anya álnemtörődömségén, az öccs bunkóságán és az apán, aki jó csak nem mer szembeszállni a feleségével. 
április

6. Fenákel Judit: A fénykép hátoldala

A történet két szóban: rengeteg szereplő. Egy zsidó családról szól, ahol három gyerek lett, és az ő összes rokonuk útját írja le a könyv. Nekem igazából tetszett, mert rengeteg dolgot tudtam meg a háborúról, meg a gettókról, munkatáborokról, de doha nem tudtam ki kinek a micsodája...

7. Maggie Stiefvater: Shiver – Borzongás

Maggie lenyűgözött! Remek volt ez a rész, bár ha jobban belegondolok, mintha kicsit túl sokat szenvedtek volna a szereplők. Mintha valami hiányzott volna belőle... tele volt leírással a farkasokról meg az aranyerdőről és olyan lassan indultak be a dolgok. Aztán mire beindulnak az egyik szereplő gyökeresen megváltozik és átpártol a "nem menőkhöz", pedig egész addig nem is bírta őket. Ezeken kívül az akkori hangulatom miatt nagyon tetszett a könyv és most is az egyik kedvenc sorozatomként tartom számon.

8. Moka: Alexa titkos kódja

Érdekes egy könyvecseke, bár nem nekem való. Csak azért olvastam el, mert a nénje nem tud könyvet választani, és ezt kaptam húsvétra. pedig az van ráírva kilenc éves kortól! 15 vagyok… De aranyos volt, bár a rajzok annyira nem tetszettek és a történet is fura volt, meg egy csomó helyen meghagyták az angol szót, ami tök felesleges volt… Amit viszont értékelek, hogy egy kicsit mesélt Ausztrália őslakosairól. Kisebbeknek tökéletesen megfelel, de 13 felett már felesleges elolvasni.

9. Szabó Magda: Álarcosbál

Hát igen. Ez az a könyv, ami annyira párbeszédmentes, és én írtó lassan haladtam vele. Ez újraolvasás volt, mert emlékeztem, hogy bírtam a történetet, és tényleg! Még mindig tetszik, csak valamiért nem volt hangulatom hozzá. Aztán az egyik szabad vasárnapomon nekiálltam és kiolvastam. Hát... Magda szépen ír, a szereplői is remekek. Zsuzsa levelét végig sírtam, a legrosszabb az utolsó mondata. Hogy ő abban a hitben teszi le a tollat, hogy túléli. Ott akadtam ki, és tettem le pár percre a könyvet, mert nem bírtam abbahagyni a bőgést. 



11. Gayle Forman: Hová tűntél?

Adam nagyon idegesített. Hogy lehetett ilyen idióta? Végig miatta bosszankodtam, és alig vártam, hogy történjen már valami. Az első rész visszaemlékezős stílusa sokkal jobban tetszett. Azért ez se volt rossz, Mia biztos gyönyörűen játszik a csellón. :) Amikor már együtt szenvedtek az jobb volt, és a vége is szuperül volt megoldva. Ezért kap  négy csillagot. Meg a nyelvezete miatt. :)



12. Barbara Pym: Barátnők és ballépések

 Ez a könyv, tipikusan angol. Ráadásul régi angol. Kicsit lagymatag volt a sztori, a bonyodalmat nem egy hatalmas jelenetben oldották meg, hanem száz oldalon keresztül szenvedték ki a végkifejletet, ami meg kell hogy mondjam jó volt. Néha kell az ilyen is, a mai pörgős világban, könyvekben. Csend, béke, távol a nagyvárosi nyüzsgéstől. Jane karakterét nagyon megkedveltem, negyven éves kora ellenére szívesen barátkoznék vele. Prudence furcsa volt volt számomra, de őt is kedveltem. A férfi karaktereken rengeteget nevettem, főleg amiatt, amiket Jane mondott róluk. A végén tényleg nagyon meglepődtem, egyáltalán nem számítottam ilyesmire. 

13. Szilágyi János: Halló, itt vagyok!

Kedves Szilágyi elvtárs! 
Maga mindig igazat mond, és megpróbálja jobb belátásra téríteni az embereket. Ezért volt ilyen sikeres a műsora, hogy még könyv is lett belőle. (De, hogy egyeseknek milyen problémáik vannak xD)

14. Maggie Stiefvater: Linger – Várunk
spoileres
 Ez a Shiver második része, ami tele van izgibbnél izgibb részekkel. Nem bírtam letenni a könyvet, mert állandóan történt valami. Egy kicsit nyálas volt, de pörgős.  Sam-et egyre jobban kedvelem, azt a kis cuki farkasmentes pofiját főleg. Coleról mindig az Anna és a francia csók-beli St. Clair jutott eszembe, ami miatt elég érdekes volt az olvasás, de egy idő után már csak Cole volt. Aki meglehetősen helyes mellékpasi. *-* 
Olyan szomorkás volt amúgy a könyv hangulata, de a szerelmes részek igazán meghatóak voltak. A papírdarukra majdnem én is rákaptam, de rájöttem, hogy nem mennek nekem xD.

15. Antoine de Saint-Exupéry: The Little Prince

Angolul olvastam, így rengeteget kellett volna szótáraznom, de volt egy csomó szó, ami a szövegkörnyezetből kiderült, vagy az illusztrációk segítettek. A történet maga nagyon aranyos, egyik kedvencem volt kiskoromban, mikor anya felolvasta nekem. A történetnek a rókás része a leghíresebb, de az összes többi tanulságos. A Kisherceg szinte minden bolygó után megjegyzi, hogy a felnőttek furcsák. Végre valaki egyetért velem. Remélem, hogyha én felnőtt leszek, akkor feilsmerem a Boát, amiben elefánt van, és nem fogom kalapnak nézni.

16. Maggie Stiefvater: Forever – Örökké 
spoileres
Az utolsó rész. Ahol minden eldől. Ahol mindenki lebukik. Hjajjj, de izgalmas volt, basszus! Állandóan történt valami, Cole-t még jobban megszerettem, Isabell is jó csaj, kár, hogy a Sinner-t még nem olvastam. 
Ebben a kötetben annyi megoldandó probléma volt, hogy legszívesebben én is segítettem volna nekik. ÉS az az érzés, mikor már csak száz oldal van hátra, de még mindig nem oldódott meg semmi! A falra másztam tőle. A szereplők nagyon jók, és az is ahogy a titok egyre messzebb jut, a rendőrhöz, aki végül tálcán kínálja a megoldást, de kiderül, hogy még se olyan egyszerű. Phű, hát leizzadtam, mire vége lett a könyvnek és úgy tettem le, hogy Ez most komooly? Teljesen le voltam nyűgözve.

május

17. Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek

Phű, ez a könyv mindennek a csúcsa. Gyönyörű történet, szívfacsaróan élethű, mellbevágó. A szereplők remekül ki vannak találva, Will és Lou is az egyik kedvenc hősömmé váltak.
Ez egy kicsit nehéz olvasmány volt nekem de nagyon örülök neki, hogy rátaláltam erre a könyvre. Végig olvastam volna egy huzamban, de muszáj volt aludnom, meg tanulnom, így is csak titokban olvashattam (igen-igen angol vizsgára kellett volna gyakorolnom). Will családjával szerintem nem volt semmi baj. Nagyon kevés ember tudja jól kezelni az ilyen helyzeteket! Persze a húgán elöszőr kiakadtam, de azért őt is meg lehetett érteni. 
Lou tesóját viszont rengetegszer felettébb bosszantónak találtam. csak néha voltak jó pillanatai a nővérével. 
A végéről csak annyit, hogy én annyira de annyira reméltem! :(

18. Daniel Keyes: Virágot Algernonnak

Óó, ez de szomorú volt. Pedig annyira reménykedtem benne, hogy jó lesz. mondjuk láttam a filmet meg minden,de… 
A könyv utolsó 10 oldalán végig bőgtem. Borzasztó volt, ahogy azt írja, tudja, hogy azt ő írta de már nem érti… 
Megható és felforgató könyv, mindenképp alapolvasmány.

19. Emily Brontë: Üvöltő szelek

Egy szuper klasszikus. Emily aztán tudott valamit, kár hogy olyan hamar meghalt. Mivel nem volt fülszövege a könyvnek, nem is számítottam rá, hogy az egész egy mese lesz, ami régről indul és a napjainkig tart. Már az ő napjaikig. :) Remek könyv volt, nagyon megszerettem, csak a szereplők miatt bosszankodtam néha. Hiszminden szereplő (na jó nem az összes) rossz természetű volt. Pl. Catherine személyisége bosszantó volt, de hát amilyen nevelést kapott! Heathcliff maga volt az ördög, mint ahogy a könyvben is írták. 
Az elején azt hittem itt majd minden cukker-mukker romantikus lesz. Khmm... Hét tévedtem. Ettől függetlenül romantikus, csak nem cukker-mukker, inkább olyan 'szeretlekhaljameg' szerű volt. Köszönöm Emily néni ezt a csodálatos könyvet, amiben kellő mennyiségű leírás, párbeszéd, szerelem, zordság és boldogság van. (És külön köszönet a végéért!)



Megjegyzések

Ezek is érdekelhetnek: