Lapszéli jegyzetek

Sziasztok! Most csak azért írok, mert úgy tartja kedvem  mert kivégeztem két könyvet is, de úgy döntöttem csak a végén írok részletes beszámolót. Ugyanis ez egy 6 részes sorozat. Ez a könyv egy mediátorról szól. ők azok, akik látják a szellemeket és beszélni is tudnak velük. Suzanne Simon két éves korában találkozott az első szellemével, és nagyon nem örül ennek a képességének. Aki még nem jött rá, annak elárulom, hogy ez Meg Cabot: A Mediátor  című sorozata. Most tartok a harmadiknál, de nagyon imádom! Egyedül az zavar benne, hogy úgy van megírva, hogy független legyen a sorozat többi részétől. Tehát egy csomószor elmondja ugyanazt a csajszi, vagyis Suze. Például, hogy ki Jesse, meg hogy mennyire bírja Dom atyát. Jó, őt én is nagyon bírom, de akkor is. Mellesleg...  

Sziasztok!  Nemrég készítettem az iskolám suliújságához egy interjút, amit most meg szeretnék osztani veletek. Fogadjátok szeretettel!  (ha megtaláljátok az eredetit, és változásokat láttok, az azért van, mert a tanci nőci átírta :D ) „ A kivitelezhetetlen álmaimat igyekszem az álmok szintjén megtartani.” Interjú Helena Silencével „ Egyszerre egy lépést” Lena egy érző. Ha megérint valamit, akár embert, akár tárgyat, látja a múltját. Főhősnőnk látta szülei halálát, ám nem tudott tenni semmit. Nagybátyjához költözik, akivel eddig még nem találkozott. Nem akar semmit sem megérinteni, fél, hogy mit fog látni, és a fájdalomtól, ami akkor éri, ha lát. Helena Silence, egy csodálatos könyvet hozott létre, ami érdemes az egész világnak megismerni. Legalábbis én így gondolom. Aki még nem olvasta, egy szuper könyvet hagyott ki. Igazán sajnálom azokat a külföldieket, akik nem tudnak magyarul, és nem olvashatják el ezt a szuper könyvet.

35. Egy jövőben játszódó köny v Tegnap befejeztem, és most nem merek, jobban mondva nem bírok nekiállni másik könyvnek. Tudniillik eléggé érzékeny vagyok, és a szívemhez hozzánőtt szereplők halála eléggé meg tud rendíteni. Mivel ez egy sorozat befejező kötete, csak akkor olvasd el, ha szereted a spoilert :D Cselekményleírást tartalmaz! Olvasás csak saját felelősségre! De komolyan, tele van vele! Csak akkor olvasd el, ha már olvastad ezt a kötetet! <Spoilermentes> : Ez egy olyan könyv volt, ami tényleg megmaradt bennem. Minden szereplőben volt valami, valami emberi. Meg lehetett érteni őket, hogy mit miért csináltak, szerethetőek voltak. </Idáig>

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!  Befejeztem a második részt és nincs meg a harmadik! Végem! Nem bírom ki 10 percig se a folytatás nélkül! Komolyan... Hogy milyen helyen lett vége a könyvnek! *1 óra múlva* Köszii apuu! Imádlak! (ugyanis megvette :) ) Mivel ez a második rész, elég nehéz spoiler nélkül leírni, de igyekszem kizárni, vagy majd figyelmeztetlek titeket, ha cselekményleírás következik. Hát, erre igazán nem számítottam , és a legszomorúbb az, hogy meghalt az egyik kedvenc szereplőm. Mondjuk ez már a vége felé volt. Dan Wells remekül ír, szinte hihetetlen, hogy amint megmagyaráz valamit, újabb kérdés kerül elő. A kedves olvasó reménykedik, hogy "Jujj de jó, mindjárt rájön!". A francokat! Nehogy elhidd! Max. megtámadják, kinyírják stb. Örültem, hogy nem hagytuk el Marcusékat, és a történet két szálon, néhol három, a végén már négy szálon fut, de még így is követhető. Kirát még mindig fenomenális főhősnek találom! A logikájával, a paranoiájával, a kétkedésével és az e

Boldog Új Évet minden kedves idetévedőnek! Happy New Year! Na miket fogadtatok meg idén? Én kitaláltam, hogy minden nap írni fogok egy oldalt, hogy mi történt aznap. Tulajdonképpen napló, de arra gondoltam, mennyivel viccesebb lenne E/3-ban írni. :D A képek, amiknek hála, ez a szuper ötletem jött! :))