Jason Reynolds: Nézz ​körül! | értékelés

Egy bekuckózós délután alatt elolvasható könyv a Nézz körül! ami cukormáz nélkül mutatja meg az iskolások életét, legalábbis azt a részét, amit nem tanulással töltenek. Ki merre indul vajon haza, és mi történik velük azután? Ha azt hiszed, ez nem izgalmas, nagyot tévedsz, és ezt Jason Reynolds könyve be is bizonyítja. 

PROjekt

Az őszi bekuckózásban az a jó, hogy az ágyunk melegéből tudunk "körbenézni" bárhol, ahová a könyvek elrepítenek. Ez a könyv egész pontosan az utcára dob ki minket. Átlagos gyerekek igyekeznek hazafelé az iskolából, egy átlagos nap után. Hogy hogy lesz ebből mégis egy izgalmas történet, az már Jason Reynoldson múlt.

Kiadó: Könyvmolyképző

 Kiadás éve: 2022

 Oldalszám: 160

 Fordította: Benedek Dorottya

Fülszöveg

TE HOGY FOGOD MEGVÁLTOZTATNI A VILÁGOT?

Ez a történet is úgy kezdődött volna, mint az összes jó történet. Egy égből zuhanó iskolabusszal. Azonban senki nem vette észre. Ahhoz mind túl elfoglaltak voltak…

A fikáról beszélgettek.
Aprót loptak.
Gördeszkáztak.
Hasra estek.
Összeszedték a bátorságukat.
Bonyolult kézfogásokat gyakoroltak.
Menekülést terveztek.
Viccelődtek.
Bekenték magukat.
Megnyugvást kerestek.
De főként serényen hazafelé tartottak.

Jason Reynolds tíz történetet vázol fel arról, mi történik kicsengetés után, és az egészet mesteri módon egy komiszan vicces egységgé szövi, szívbe markolóan rávilágítva a hazafelé és az életben tett kitérőkre.

VESD BELE MAGAD, ÉS TEDD JOBBÁ A VILÁGOT!

Lapszéli jegyzetek

A könyvről röviden

– szereplőorientált

– összefüggő novellák

– tényleg 10 történet :D

– fiataloknak íródott

– kiadói ajánlás: 12 éves kortól

Véleményem

A Nézz körül! tíz történetet mesél el, tíz utcából, különböző főszereplőkkel. Elsőre talán azt gondolná az ember, ennek semmi értelme, de mégis mind a tíz történet összekapcsolódik. Egymás mellett léteznek, de a végén mégis minden összeáll egy egészbe.

Nem is tudom eldönteni, hogy novelláskötetként, vagy regényként gondoljak rá. Én inkább a novellák felé hajlok, még akkor is, ha egy városban, egy időben, egymást saccperkb ismerő szereplőkről van szó.

Mert igen, ebben a történetben tulajdonképpen belecseppenünk egy iskolából kitóduló gyereksereg közepébe (még ha némelyik sztori nem is itt kezdődik), és tíz történeten keresztül különböző diákok nyomába szegődünk, hogy egy kicsit jobban megismerhessük őket.

Szerintem ez egy olyan történet, aminél ha túljutunk az első meghökkenésen (tudniillik a fikáról olvashatunk hat oldalon keresztül), akkor bármelyik korosztály számára érdekes lehet. Már csak azért is, mert megtanít minket látni.

Amikor az utcán sétálunk, és elrohan mellettünk valaki, nem is gondolunk arra, vajon merre tarthat. Miért is tennénk? Egy városban akár száz ember mellett is elhaladhatunk egy nap, fárasztó lenne mindegyikük életén elmerengeni, és nem is vezetne sehova.

De ha már annyi bennünk van, hogy igen, nekik is van egy életünk, amiről mi nem tudunk semmit, legyen az bármilyen izgalmas, unalmas, veszélyes, fárasztó, akkor jobbak lehetünk. Nem tudhatjuk, hogy ki gyászol, ki reménykedik, ki titkol valami nagy dolgot a családja elől.

A Nézz körülben Jason Reynolds megmutatja nekünk, hogy mi zajlik a színfalak mögött. Miért lopnak a kopaszra borotvált gyerekek aprót (de csakis aprót), miért tart mindig egy adag borítékot magánál az egyik lány, aki állandóan vicceket mesél, miért utazik az egyik gyerek minden nap a másik hátán a zsúfolt folyosón... Szóval ilyenek.

Minden történet más volt (nyilván), sokszor stílusban is különböztek, ami eléggé feldobta a regényt. Rövid novellákon igazán nehéz megszerettetni a karaktereket az olvasóval, de Reynoldsnak ez sikerült. A legtöbb történet szereplői hamar felkeltették a figyelmem, és örömmel olvastam róluk.

A kedvenc történetem talán az utolsó volt, ami összefogta az egész könyvet. De nagyon tetszett a "borotvált banda ismét lecsap" is, mert teljesen meglepett (bár ez a legtöbbre igaz). A legfurább az első volt, szóval ha elkezditek olvasni a könyvet, és úgy érzitek nem nektek való... csak ugorjátok át az elsőt, és folytassátok a többivel. Higgyetek nekem! Megéri!

A könyvben lévő illusztrációkra először nem is figyeltem fel, csak a sokadik novella után esett le, hogy milyen ötletesen van megoldva az egész. Már a borító is árulkodó a történetről, és ezekkel a mintákkal találkozhatunk a könyvben is. Minden történet egymásba ér, de egymástól külön is működik, és az illusztrációk ezt remekül érzékeltetik.

Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy ez a könyv minden fiatalnak és nem fiatalnak is élvezetes olvasmány lehet. Semmi misztikum, csak a valóság, mély érzelmekkel, valósághű karakterekkel.

Hol nevettem, hol legszívesebben sírtam volna, hol csak fogtam a fejemet. Sose tudtam, hogy mi lesz egy-egy történet vége, amit nagyon élveztem.

Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni ez a rövid kötet, de így lett, szóval csak bátorítani tudlak titeket is, hogy olvassátok el! Megérdemli a figyelmet, amiből sajnos kevés jutott neki.

Összességében ez a novellákból összeálló regény bármelyik korosztály számára érdekes lehet. Megtanít minket látni, megbecsülni az embertársaink, és más szemszögből nézni a világot. 

Ajánlom, ha

- a szokásos novellák nem a kedvenceid,
- (de akkor is, ha igen),
- kicsit túl sok fantasyt olvastál mostanság,
- egy rövid olvasmányra vágysz,
- komolyabb és humorosabb témákról is szívesen olvasol.



Ha felkeltette az érdeklődésedet a regény, akkor ITT tudod megvásárolni!
Az Őszi bekuckózda projekthétre írt többi bejegyzést ITT tudod elolvasni.

Vigyázzatok magatokra és olvassatok jókat!

Vanda

Megjegyzések

Ezek is érdekelhetnek:

Monique Roffey: A sziget sellője | értékelés