Amelia Mellor: A világ legnagyobb könyvesháza | értékelés
Amelia Mellor megragadta a valóság egy szeletét, elvarázsolt minket Melbourne utcáira, a 19 századba, hogy megismerhessük a Cole család történetét. A valóságon alapuló, de kitalált történetben főszereplőink több veszélyes egyezséget is kötöttek, a szivárvány csíkjai pedig egyre fogynak, a percek pedig egyre gyorsabban pörögnek...
Én és "A világ legnagyobb könyvesháza"
Fülszöveg
Pearl és Vally Cole egy könyvesboltban él. Méghozzá a világ legnagyszerűbb, legkülönlegesebb, legvarázslatosabb könyvesboltjában, a Cole Könyvesházban, ahol minden nap új csodákat kínál: bűbájjal töltött cukorkák, beszélő papagájok, télikertté varázsolt dzsungel, saját zenekar, teázó, maguktól mozgó polclétrák és persze temérdek könyv…
Amikor Pearl és Vally megtudják, hogy édesapjuk egy ördögi csere miatt kockára teszi a Könyvesházat és a saját életét, a testvérek azonnal cselekszenek, s hamarosan veszélyes-varázslatos kalandok közepén találják magukat.
A feladványok megoldásában nem csupán az eszüknek, de a szívüknek is a helyén kell lenniük, ám a játékban, ha nyernek, megmenthetik a Könyvesházat és az édesapjukat. Ha elbuknak, a Könyvesházzal és édesapjukkal együtt a velük kapcsolatos emlékeiket is elveszíthetik…
Lapszéli jegyzetek
A könyvről röviden
– kalandos gyerekkönyv iskolásoknak,
– kreatív rejtvények,
– verseny az idővel és az emlékekkel,
– témák: család, testvéri szeretet, gyász
Véleményem
"A világ más részein élő emberek, még ha nem is ismered őket, éppen olyan jók, mint azok, akiket ismersz."
A világ legnagyobb könyvesháza Amelia Mellortól a tökéletes történetnek tűnt könyvmoly énem számára - már csak a címe és borítója alapján is.
Szerencsére nem kellett csalódnom, tényleg az volt!
Pearl egy könyvesboltban él családjával, és testvéreivel. Történetünk egy rejtélyes alakkal kezdődik, aki Obskurátornak nevezte magát, és furcsán sok mindent tudott a Cole családról, akár bűvésznek is elment volna Pearl szerint. A Cole család feje borzasztó egyezséget köt ezzel az Obskurátorral, és mikor Pearl és Vally (az egyik bátyja Pearlnek) erről tudomást szerez, azonnal tervet kovácsolnak (talán veszélyesebbet, mint amilyen egyezségbe édesapjuk került), hogy visszaállítsák a Cole Könyvesház és édesapjuk egészségét, és megmentsék a családjukat, és saját emlékeiket.
Az Obskurátor egy különös és veszélyes játékra hívja ki a testvéreket, az idő pedig egyre fogy, a tét pedig hatalmas...
A történet különös egyvelege a valóságnak és a fantáziának, hiszen a helyszín és a szereplőink tényleg léteztek valaha, de persze ez a történet éppenséggel kitaláció. Melbourne utcáin csavarogva talán van még, aki emlékszik a Könyvesház történetére, de ezen az oldalon többet is megtudhattok róla.
(Ez a könyv ébresztett rá, hogy talán még nem is olvastam Ausztráliában játszódó regényt, felüdülés volt, hogy végre nem Amerikában vagy Angliában kalandoznak a szereplőink.
A világ legnagyobb könyvesháza fiataloknak íródott (10+), és témájában, nyelvezetében illeszkedik is ehhez a korosztályhoz. Azonban ha amúgy szereted a Middle Grade könyveket, akkor idősebbként is bőven lehet élvezni ezt a könyvet, és kellően izgalmas a történet (szerintem!) ahhoz, hogy végig fenntartsa az olvasó figyelmét és érdeklődését.
Amelia Mellor stílusa nekem az első oldalaktól kezdve nagyon tetszett.
Mellor leírásai alapján könnyen a könyvesboltba képzeltem magamat, és egyáltalán nem találtam túl gyerekesnek a stílusát. A mondatai rövidek, emészthetőek, de nem teszi szaggatottá az olvasást. A gyerekek elé tárt rejtvények is megjelennek a könyvben, így együtt gondolkodhatunk velük, és megnézhetjük, mi vajon előbb rájövünk-e a megoldásra, mint ők, vagy az Obskurátor csapdájába esnénk örökre.
A könyv E/3-ban íródott, amit én kifejezetten szeretek, ugyanis így nem csak egy személy szemszögén keresztül láthatjuk a történetet.
A Cole család
A főszereplőnk egyértelműen Pearl és Vally, de mellette az egész családot megismerhetjük, illetve előbb-utóbb mindegyik testvére segítségükre lesz a feladatok megoldásában. Minden gyerek egyéniség volt, és könnyen meg lehetett őket különböztetni. Saját képességeikkel mind hozzá tudtak járulni ahhoz, hogy szembeszálljanak az Obskurátorral. Egyedül Mamus volt az, aki nem értékelte ezt az egészet, de hát egy anya már csak ilyen (meg amúgy se mondták el neki az igazat). Úgy gondolom, kellően összetett karaktereket kaptunk, akikhez jól tudnak kapcsolódni a gyerekek.
A családon belül fontos volt a testvéri szeretet is, és ugyan talán az elején több vita is volt közöttük, de a könyv végére a jó irányba, közelebb kerültek egymáshoz a testvérek.
A főgonoszunk pedig kifejezetten humoros alak volt. A saját szórakozására csinált mindent, imádott piszkálódni, és kiforgatni a gyerekek szavait. Üde színfoltja volt ő a regénynek, mindamellett persze, hogy tönkre akarta tenni a főszereplőinket, és állandóan keresztbe húzta a számításaikat, miközben egyre több mindent vett el tőlük. Én tipikusan az az olvasó vagyok, aki sosem szereti a főgonoszokat, de Magnus esetében kivételt tudok tenni :D
A világ legnagyobb könyvesháza Amelia Mellortól egy különleges olvasmány volt, amit nagyon élveztem olvasni. Az írónő jól egyesíti a valóságot a mágiával, a család fontosságával, és még néhány olyan fontos társadalmi kérdést is említ, amikben Mr. Cole a valóságban is kora előtt járt.
Már az első száz oldal felkeltette az érdeklődésemet, és el is kezdődött az izgalmas játék, a szivárvány színei pedig egyre fogynak.
" – Majdnem megölt minket a Csodák Termében – mondta szigorúan Pearl.– Tudom! Hát nem volt izgalmas?"
Összességében Amelia Mellor: A világ legnagyobb könyvesháza története tökéletes elegye a valóságnak és a fantáziának, és ajánlom minden gyereknek és felnőttnek, akik egy különleges könyvesházban akarnak tölteni pár napot.
Ajánlom, ha
Megjegyzések
Megjegyzés küldése