Katherine Rundell: A Hudson kastély kincse | értékelés
Katherine Rundell második magyarul megjelent regénye egy igazán kalandos utazásra invitál minket New Yorkba, ahol Vita és három társa oldalán szembeszállhatunk egy gonosz szélhámossal. A cseppet sem veszélytelen küldetést igazán nehéz épp bőrrel megúszni, de Vitának szerencsére mindig van egy terve.
PROjekt
Ezen a héten a Prológusnál az erős nők vannak a középpontban, és ugyan a Hudson kastély kincsének nem egy nő, hanem egy kislány a főszereplője, a könyv elolvasása után szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy helye van ebben a projektben.
Köszönöm a recenziós példányt a Manó könyveknek!
Fülszöveg
Vita alig várja, hogy találkozzon a nagypapájával New Yorkban. Ám amikor
meglátja a megtört öregembert, rögtön tudja, hogy komoly feladat vár rá.
Vissza kell szereznie nagypapa otthonát, a titokzatos Hudson kastélyt, amit
egy hírhedt szélhámos, bizonyos Sorrotore elvett tőle.
Egy ügyes
zsebtolvaj lány és két különleges adottságokkal rendelkező fiú segítségével
nekivág, hogy megvalósítsa korántsem veszélytelen tervét.
Lapszéli jegyzetek
A könyvről röviden
– "gyermekkönyv iskolásoknak" - Middle Grade könyv
– fogyatékossággal élő kislány a főszereplő (mozgáskorlátozott)
– kaland, nyomozás, és minden, ami kell
Véleményem
"– Micsoda történet! – mondta. – Milyen csodálatos, hihetetlen és elképesztő történet!"
Úgy hiszem, ez tökéletes összefoglalása ennek a regénynek.
Vita megérkezik New Yorkba, és a nagypapája egyáltalán nem olyan, mint ahogy emlékezett rá. Nem is olyan régen halt meg a felesége, és még a régi otthonát (egy kastélyt!) is ellopták tőle. Egy apró lakásnak alig nevezhető valamiben lakik egyedül, mikor megérkezik hozzá Vita és édesanyja.
A nagypapa helyzetét látva Vitának különös és egyben veszélyes ötlete támad: szembeszáll a gonosszal, és megpróbálja visszaszerezni legalább a családi ékszereket az ellopott kastélyból. Ehhez persze kell egy terv.
"Nagypapa mindig azt mondta neki: ha úgy lecsendesíted az elmédet, hogy rád találhasson egy gondolat, akkor előbb-utóbb támad majd egy ötleted. Természetesen nem biztos, hogy az az ötlet megvalósítható vagy akár törvényes lesz."
Az írónő stílusa hamar megnyert magának. Egy percig sem unatkoztam olvasás közben, mindig történt valami érdekes, veszélyes, esetleg váratlan fordulat, amivel meg tudott lepni. A pörgős cselekmény a leírások és párbeszédek tökéletes elegyében bontakozik ki, és bármelyik fiatalt levenné a lábáról.
Vitát nagyon irigylem, mert leleményes, és a hatalmas New Yorkban megtalálta a legalkalmasabb gyerekeket arra, hogy végrehajtsa a tervét Sorrotore ellen. Bárcsak én is ilyen könnyen barátkoznék :D
Talpraesettsége sok helyzetből kimenti a könyv során, persze újdonsült barátai (egy zsebtolvaj, s két cirkuszi srác) nélkül nehezebben boldogult volna.
"– Én is jövök – közölte Silk. – Ha te csinálhatsz ostobaságot, akkor én is."
Nagyon megszerettem mind a négyüket, tökéletes kis csapat voltak. Jobban nem is különbözhettek volna amúgy egymástól, mind személyiségben, mind származásban, ami néha okozott zűrt, de a közös kaland (ami néha eléggé életveszélyes volt) összekovácsolta őket.
Az egyetlen rész, ahol kicsit kizökkentem a regény kalandjaiból az az egyik lovas jelenet volt. Nem tudom az írónő mennyire ért a lovakhoz, mennyire gondolta át, amit leírt abban a jelenetben, de nagyon nagy szerencséjük van a gyerekeknek, hogy azt túlélték, mert elég kicsi esélyük volt rá, pláne, hogy négyükből egy tud lovagolni. Nade, ezt csak a lovas énem mondatja velem, mást biztos nem fog zavarni (de azért ne próbáljátok ki otthon xd).
– Mindig is őrültség volt. Most is az. Én még mindig benne vagyok.
Összességében A Hudson kastély kincse egy igazán kalandos, fiatal iskolásoknak szóló regény, amit felnőtt fejjel is könnyen tudunk élvezni. Néha tövig rágtam a körmöm izgalmamban, máskor a könnyem hullott. Könnyen megérdemelte az öt csillagot.
Ajánlom, ha
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése