#THE100DAYPROJECT - én is elkezdtem!


Mennyire lehet nehéz egy új szokást bevezetni? Meddig bírjuk ki, mielőtt feladnánk? Egy hét, egy hónap? Vajon menne 100 napig? Most kiderül!


Nem tudom hányan hallottatok már erről a kezdeményezésről, ami a The 100 Day Project. Ez egész pontosan az, aminek hangzik: 100 napig csinálsz valamit. Az alkotást megtarthatod magadnak, vagy megoszthatod instagrammon, ahol a többiek is megosztják. A hivatalos induló nap idén április hetedike volt, de valójában bármikor elkezdheted, hiszen nem ez a lényeg.

Persze, ha a közösség ereje motivál, akkor célszerű még most nekiállnod az egésznek, hiszen több százan kezdték most el ezt a 100 nap alkotást.

(gyors közbeszólás: ez nem a vírus miatt jött létre, már előtte is volt réges-rég. Nem azért van, mert hirtelen több időd lett (pláne ha nem), hanem azért mert ez egy jó program.)

Mit lehet csinálni 100 napig? 
Bármit! Táncolhatsz, elviheted sétálni a kutyád, lefotózhatsz minden nap egy virágot, csinálhatsz 100 szelfit, süthetsz minden nap valami apró sütit, festhetsz, vághatsz, ragaszthatsz, tényleg bármit választhatsz.

Mikor belegondoltam, hogy mennyi mindent csinálhatnék, őszintén leblokkoltam, és semmi nem jutott eszembe. Egyik se tetszett igazán, úgy éreztem, könnyen abba tudnám hagyni.

Hogy döntöttem el végül, hogy mit fogok csinálni 100 napig?

Listákat csináltam. Mióta bujozom nagyon megkedveltem őket. Leírtam, hogy
 mit szeretek csinálni, 
– miben szeretnék fejlődni
– miben vagyok jó
– mit kedvelek
– ami csak eszembe jut
– mi van itthon, amit használhatok?

Ezután összevetettem egymással a leírt dolgokat, és elgondolkodtam azon, hogy mikor tudnám megcsinálni és mennyi időt tudnék vele foglalkozni.

Inne n aztán egyenes út vezetett a megoldásig: 100 napig viízfestékkel és egy fekete tollal virágokat fogok rajzolni. Délután, miután befejeztem aznapra a tanulást, ráírok a barátomra, hogy mondjon egy virágot, és aztán ezt festem meg.

Íme az első két nap eredménye:


A tubarózsa nem lett a legjobb (nem is tudtam, hogy így néz ki egy tubarózsa), a cseresznye viszont már sokkal jobban tetszik. Több időt is szántam rá mondjuk.

Hogy biztosan ne hagyjam abba, a bullet journalomba is csináltam neki egy követőt, ahol mindig ki tudom pipálni az aznapi kockát, és odaírhatom a virág nevét. Így talán extrém motivált leszek, hogy befejezzem ezt a projektet, ugyanis nem szeretem, ha üresen marad valami a bujomban (bár gyakran megesik, és túlélem, de erről majd máskor)



Ezzel fog tehát telni az áprilisom, májusom, júmiusom és talán még júliusban is kell majd csinálnom? Sose ment a fejben számolás, úgyhogy hagyjuk is. A lényeg, hogy 100 nap, 100 virág, és reméljük, hogy kitartó leszek. Nemrég buktam el egy harminc napos írós "kihívást", szóval most nagyon igyekezni fogok.

Ha 100 napig kéne csinálnotok valamit, ti mit választanátok?


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Ezek is érdekelhetnek:

Monique Roffey: A sziget sellője | értékelés