Kertész Edina: Lajhár, a sztár | értékelés
Lona, a lajhárlány minden álma, hogy a menő lányok közé tartozzon, de lajhárként sajnos ez nem olyan egyszerű. Talán, ha csinál egy instagram oldalt, azzal megoldódik minden?
Én és a könyv
Szeretem az olyan meséket, ahol állatok a főszereplők, bár mikor ennek megláttam a borítóját egy pillanatra elbizonytalanodtam. De aztán eszembe jutott, hogy mennyire élveztem a Zootropolist, ott is volt közösségi média meg minden jó. Illetve a fülszöveg elolvasása után tudtam, hogy szeretném ezt a könyvet olvasni.
Köszönöm a kötetet a Manó könyveknek!
Fülszöveg
Lona szeretné, ha az osztály menő lányai, Menta Málna és Napsugár bevennék
maguk közé a csapatba. Igyekszik felhívni magára a figyelmet. Fotókat készít
magáról, amik felkerülnek róla az internetre. De nem hozzák el a várva várt
sikert, sőt, mindenki kineveti, osztálytársaik gúnyolódásának céltáblája lesz.
Még szerencse, hogy új barátra talál Drazsé, az elszánt környezetvédő
személyében, és feltűnik az életében Pedró nagybácsi is, aki a messzi Costa
Ricából érkezik.
Ám Pedró bácsi mégsem az, akinek mondja magát, és egy
iskolai bulin minden összekavarodik… Sikerül Lonának rátalálnia arra, amiben
igazán jó, és segíteni Pedró bácsinak otthona, a nemzeti park megvédésében?
Lapszéli jegyzetek
Magam is meglepődtem milyen aranyos és tanulságos volt ez a történet. Egyszerűbb mesére számítottam, de örülök, hogy nem azt kaptam (nyilván).
A cím alapján azt vártam, hogy a lajhárunk eleve sztár lesz, de mint az első oldalakból kiderült, nem így volt. Hosszú út vezetett odáig, hogy egyáltalán ne bántsák őt, amiért lajhár.Lona, a tíz éves lány barátokat szeretne, és már ki is nézte a csapatot, akihez csatlakozna. Menta, Málna és Napsugár a legmenőbb lányok az iskolában, így egyértelmű, hogy Lona hozzájuk szeretne tartozni. Azonban van egy kis probléma. Lona lajhár, a menő lányok pedig nem állnak szóba lajhárokkal. Esetleg csak akkor, ha ki akarják gúnyolni őket.
A mesének leginkább az üzenete fogott meg, és ahogy az írónő átadta az egészet. Szerintem szuper gyerekbarát módon íródott a könyv, bátran odaadnám a fiatalabb korosztály (8+) a kezébe. Bár nem olvasási zavarral küzdőknek, mert néha különleges megoldással van leírva pár mondat, amivel kicsit megszenvedhetnek (gyógypedagógusi ártalom, sorry).
Az illusztrációk nagyon sokat hozzátettek számomra a könyvhöz, és külön tetszett, ahogy néha kiszólt az olvasóknak. Egy helyen még bele is írhatnak, ezzel is interaktívabbá téve az olvasás élményét.
A történet főszereplője mint már említettem, egy lajhár. Emiatt kicsit furcsán állt össze a fejemben az egész sztori, pláne, hogy ha jól emlékszem még írta is a szerző, hogy négy métert tesznek meg egy perc alatt. Ez alapján nagyon-nagyon lassan történt minden a könyvben. Nagyon. Mág jó, hogy olvasni nem kellett olyan lassan, hehe.
A lassúság problémáját én mondjuk úgy oldottam meg, hogy szimplán nem képzeltem el őket lassúnak olvasás közben, pedig többször is ki volt emelve. Na mindegy is.
A kedvenc szereplőm amúgy nekem egyértelműen Drazsé volt, és örültem, mikor egymásra találtak Lonával. Bárcsak nekem is lett volna egy ilyen barátnőm az általános iskolás éveim alatt.
A könyv stílusát egy kicsit már érintettem, de azt kihagytam, hogy azért humorban sem volt benne hiány. Vagy csak nekem nagyon alacsony az ingerküszöböm, de néhány részen remekül szórakoztam.
Összességében ez egy nagyon cuki és nagyon lila mese, ami komoly témákat is érint, van benne békamentés, jótékonysági koncert, és a világ legfuribb igazgatója is felbukkan. Szóval minden, ami egy jó ifjúsági könyvhöz kell.
Ajánlom, ha:
- szereted a lajhárokat,
- bírod a színes betűket, és az illusztrált könyveket,
- egy kis komolyságot is keresel a történetekben,
- szeretnél egy jó mesét a lányodnak, kistesódnak,
Megjegyzések
Megjegyzés küldése