Heti kívánságlista #5

Sziasztok! Miközben molyon barangoltam, rengeteg jó könyvet találtam, amik vagy borító, vagy fülszöveg miatt, de megtetszettek. Ezekről fogok most írni, a kívánságlistámban. Bár mindig kívánságlistás könyvekről írok, de na! :D
Mivel most csak két könyvet hozok, idemásolom a fülszövegüket, mert mindkét könyvet érdemes elolvasni szerintem. 
Ja, és nyugodtan írjatok kommentet, nem harapok! :D

1. Aimee Bender: A citromtorta különös szomorúsága

Először csak a borítóját láttam, de már az nagyon megtetszett. Aztán elolvastam miről szól, és rögtön ebben a bejegyzésben landolt. Érdekes témáról van benne szó, kíváncsi vagyok, az írónő hogyan tálalja mindezt nekem. 

Kilencedik születésnapjának előestéjén a mit sem sejtő Rose Edelstein, az iskolaudvari játékok és a zaklatott szülői figyelem perifériáján létező kislány beleharap édesanyja házi sütésű csokoládés citromtortájába, és rájön, hogy varázslatos képességgel rendelkezik: a süteményben képes megízlelni az anyja érzéseit. 

Legnagyobb döbbenetére fedezi fel magában ezt az adottságot, az anyjából ugyanis – az ő életvidám, ügyes kezű, tevékeny édesanyjából – a lemondás és a kétségbeesés íze árad. Az ételek egyszeriben – és életre szólóan – veszedelemmé, fenyegetéssé válnak Rose számára. Bármelyik étkezésnél bármi kiderülhet. A bátyja, Joseph pirítósát képtelen megenni; a sarki pék sütijét harag ízesíti; a szőlődzsem savanyú nehezteléssel teli. 

Átokkal is felérő adottsága révén a kislány olyan titkos tudás birtokába jut, amit minden család elrejt a világ szeme elől – az édesanyja családon kívüli életét, az édesapja elhidegülését, Joseph hadban állását az egész világgal. 

Ám Rose felcseperedvén mégis megtanulja hasznosítani ezt az adottságát, és rájön, hogy vannak olyan titkok, melyeket még az ő ízlelőbimbói sem képesek érzékelni. 

(A citromtorta különös szomorúsága sziporkázó mese arról, hogy milyen mérhetetlenül nehéz tiszta szívből szeretni valakit, akiről túlságosan sokat tudunk. A szívszorítóan mulatságos, bölcs és szomorú történet azt bizonyítja, hogy Aimee Bender olyan író, akinek káprázatos prózája a mindennapi élet furcsaságait veszi górcső alá. 

Aimee Bender két ízben kapott Pushcart-díjat, 2005-ben Tiptreedíjra jelölték. Számtalan antológiában jelentek meg írásai, műveit eddig tíz nyelvre fordították le. Los Angelesben él.)

2. Molnár Andrea: Ne. Érj. Hozzám.

Láttátok a borítóját? És a címét? És a fülszövegét? Nem? Akkor gyorsan csekkoljátok, mert rögtön el akarjátok majd olvasni! Molyon eddig négyen értékelték, de mindannyian 5 csillagot adtak neki. Ahhoz képest, hogy 2012-es megjelenésű, elég kevesen tudnak róla, például én se hallottam még róla soha. De ami késik nem múlik, már csak meg kell szereznem! :D

Egy család, ahol sosincs helye a békének. 

Egy apa, aki mindenek felett állónak képzeli magát. 

Egy elhagyatott ház, amit a törvénytelenség és erkölcstelenség ural. 

Egy kocsma és egy lány – a megtisztulás zálogai.

Orsolya cédasága gyerekkorában kezdődik, amikor anyja halála után az alkoholista apja az utcasarokra állítja, hogy míg a lánya fizetésért szeretkezik, ő lógathassa a lábát és ihasson. A lány kemény árat fizet ezért: iskolába nem járhat, a tanulástól eltiltják, nem lehet saját élete és szabadsága, apja teljes fogságában vergődik. Kezdetben beletörődik, hogy erre a sorsra hivatott, és igyekszik mindent megtenni a családi egység fenntartásáért, ám egy nap koppan a tégla a homlokán. Egy kis kocsmában meglát egy lányt, aki azonnal elsöprő vihart kavar Orsolya életében. Orsolya tart az idegen lánytól, de vágyik is rá, hogy beszélgethessen vele és végre valakinek kiönthesse a szívét. Ismeretségük akadozva alakul ki, de gyorsan mélyül a barátság, ezzel párhuzamosan Orsolyát egyre jobban beszippantja a félelem és fájdalom mókuskereke…