Lapszéli jegyzetek

Sziasztok! Sikeresen levizsgáztam minden tantárgyamból, az első félévemet elégedettem hagyom hátra, egész jó átlaggal.  Be kell vallanom, év közben semmit nem tanultam, át se néztem a jegyzeteim órák után, meg semmi hasonló. Nem tudom, hogy kevesebbet szenvedtem-e volna, a tanulással a vizsgaidőszakban, ha tanulok előtte, de ha sikerül az idei tervem, majd kiderül. 

Csak annyit szeretnék mondani, hogy ne kövessétek el azt a hibát, mint én. A szorgalmi időszak tanulásra van.  De tényleg, én semmit nem tanultam, lébecoltam, és most azt se tudom, hogy hol áll a fejem, még ezt is meg kell tanulni, azt elolvasni, még ennyi vizsga hátra van, ezen a vizsgán éppen hogy csak átmentem, ami nem jó...  Ráadásul úgy érzem nincs is életem, mert az egész napom a tanulásból áll. Persze, most épp blogot írok, addig se kelljen tanulnom, de az az érzésem vissza fog még ez ütni a jegyeimben. Pedig nagyon jó lenne jó jegyeket szerezni, nem csak azért mert szépen néz ki, hanem mert azért járna ösztöndíj, meg ilyenek. :D  Ja, és nekünk nem voltak év közi zh-nk úgyhogy még annyit se tanultam semmire, mint amennyit mások szoktak.  Nade, megyek is vissza szenvedni, és megtanulni a gyógypedagógia alapfogalmait... xxx Vanda

Sziasztok! Nemrég olvastam el Sarah Adison Allentől a Varázslat tava című könyvet. Ez volt a második olvasásom tőle, de egész biztosan nem az utolsó. Sőt, feltett szándékom lett az összes művét elolvasni! Egyszerű történeteket olyan csodásan tud elmesélni, varázslattal megtölteni, hogy arra nincsenek szavak. Úgy érzem, erről a könyvéről nehezen tudnék beszélni, ezért úgy döntöttem, szóljanak helyettem az írónő szavai.  Íme pár kedvenc idézetem, amit olvasás közben gyűjtöttem ki! 

Sziasztok! Igyekszem visszatérni a blogra, szóval íme, új bejegyzés, jupi! :D Leiner Laurát a Szent Johanna gimi sorozatával ismertem meg, mint rajtam kívül sokan mások. Akkor úgy éreztem, hogy "végre egy könyv, ami rólam szól!". Tény, hogy én szinte alig hasonlítottam Renire. Szerencsére. A következő sorozatát, a Bexit azonban nem tudtam végigolasni. Egyszerűen ki nem állhattam Nagy Márkot, ha jól emlékszem a második részig bírtam a sztori t. Emiatt aztán az utána jövő Iskolák versenye sorozatába se mertem belevágni. Két év kellett hozzá, hogy a nagy hype rávegyen, nem lehet ez olyan rossz.

A tizenharmadikai szerdát kihagytam, nem volt túl sok időm blogolni, de a mai téma izgalmasnak tűnt, így hát azonnal belevetettem magam az olvasmányaimba, hogy körbenézzek a szerelmespárok körében... Ugyanis a mai téma:  Love Interests You Would Have Broken Up With vagyis  Kitalált Karakterek Akikkel Te Már Szakítottál Volna

Sziasztok! Az előző hónapban nem nagyon tetszettek a témák a Top 5 Szerda rovathoz, de most a Valentinnap hónapjában egész jó kis témákkal rukkoltak elő a készítők. A hivatalos angol leírás:  Nostalgic Ships   – Discuss the first fictional couples you ever got butterflies over, or couples you used to be really into when you were younger.  Vagyis olyan szerelmespárok (vagy nem azok) regényekből, akiket régebben nagyon szerettem és alig vártam, hogy elcsattanjon az első csók.  Kutakodtam egy kicsit a régebbi olvasmányaim között, és rátaláltam pár régebbi nagy szerelemre :) Vágjunk is bele!

Az első idén elolvasott könyvem egy orosz népmeséket feldolgozó könyv. Nem egy megszokott témaválasztás, igaz? Mégis, már a borító arra készteti az embert, hogy lépjen be ebbe a hideg, csodálatos világba, és próbálja meg ő is kideríteni, mi is az az erdei ház a képen, kik lakhatják, és vajon barátságosak-e? „Ragyogó, sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket.” áll a borítóján a Library Journal ajánlása, én pedig imádom a meséket, szóval neki is álltam a könyvnek.

A Veled minden hely ragyogó komoly témát dolgoz fel, mint ebben a bejegyzésemben már említettem. A regény elolvasása után összetörtem. Tudtam, hogy nem lesz boldog vége, mégis haragudtam, hogy így történt. A szomorúság és a düh mellet sok gondolatot ébresztett bennem a könyv, és most ezeket szeretném leírni nektek, mégha ezek nem is feltétlenül kapcsolódnak a könyvhöz szorosan és egy kicsit személyesek.

Sziasztok! Molyon ismertem meg a Top 5 Wednesday nevű... nem tudom minek nevezzem, mivel egy youtubos találta ki, szóval nem cikksorozat :D Goodreadsen van egy csoportja: ITT  megnézhetitek mi is ez, és hogyan működik. Igazából elég egyszerű: minden szerdára van egy téma, amiben be kell mutatni öt dolgot. Ezek a témák pedig egy hónapra vannak előre megadva, és ha van olyan,a mi nem tetszik, akkor azt egész egyszerűen ki lehet hagyni :D (Mintha bárki is kényszeríthetne, hogy írj valamiről...) A mai téma a hypolt 2019-es megjelenések, ami téged nem érdekelnek.

Itthon néha ránézek a könyvespolcomra, és végigfut a szemem a rengeteg olvasatlan könyvemen mindig elfog a rossz érzés, és megfogadom, hogy addig nem veszek új könyvet, és addig nem hozok ki semmit a könyvtárból, amíg ezeket el nem olvasom. Aztán persze ezt sose tartom be, ráadásul ami könyvtáras az elsőbbséget élvez, így aztán csak gyűlnek a könyvek. Van ami már két éve a polcomon csücsül, én meg csak megsimogatom néha és "Tetszett az első részed. Majd egyszer elolvaslak." Ez az egyszer végre eljött!

Sziasztok! Így január negyedikére el is készült nagy nehezen a 2018-ra visszatekintő bejegyzés. Hiába nyomom az ágyat már három hete (vagy lehet pont emiatt), nem volt időm, és energiám se megírni. A láz elég sokat kivesz az emberből...

Sziasztok! Hűha, elég érdekesen alakult ez a december. Hónap lején a szalagavatóra készültünk, ezután gőzerővel írtuk az emiatt elmaradt dolgozatokat, majd az utolsó két hétre szépen megbetegedtem, de annyira, hogy tegnap vért vett tőlem a doki, hogy megtudja mi a fene bajom van nekem.  A betegségek alatt aztán bőven volt időm olvasni, így ebben a hónapban 8 rendes könyvet, és két rövid novella-szerűt olvastam el. Ma belekezdtem még egy könyvbe, szerintem még azt is befejezem idén.  Jövőre az érettségire való készülés miatt egész biztos még kevesebb időm lesz a blogra, de majd meglátjuk. Havi egy-két bejegyzés biztos fog érkezni. Na de nézzük mit olvastam decemberben A decembert egy karácsonyi regénnyel kezdtem:  Debbie Macomber: A fagyöngy alatt   ezután egy urban fantasy következett:  Neil Gaiman: Sosehol majd egy ifjúsági könyv az 1960-as évekből:  Halasi Mária: Az utolsó padban ezután még egy rövid karácsonyi történetet elolva...

Ugyan nem sikerül egyelőre rendszeresen bejegyzéseket hoznom, de miután ezt a posztot megírom, úgy érzem sikeres lesz ennek a blognak az újraindítása.  Idén nagyon sűrű mondjuk az egész életem, szóval nem tudom miért pont most vállaltam be a blogolást, de nem érdekes :D Nézzük mi történt novemberben!